ECDL.web - ECDL Tudástár

Excel 2000 - Cellahivatkozások

A ECDL.web wikiből

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Relatív hivatkozások

Hozzuk létre az alábbi egyszerű kis táblázatot, majd az A3-as cellába írjuk be a következő képletet =A1+A2.

Image:ex2k-19.gif

A program természetesen kiszámolja a helyes eredményt. Most fogjuk meg az A3-as cella jobb alsó sarkát, és húzzuk el egészen a C3-as celláig.

Image:ex2k-20.gif

A B3-as cellában a következő képlet található =B1+B2, míg a C3-as cellában =C1+C2. Vagyis átmásoltunk egy képletet egyik cellából a másikba, és a képletben a hivatkozások értelemszerűen megváltoztak. Mindez azért történt, mert a képletben relatív hivatkozásokat használtunk. A relatív hivatkozásnak pedig az a lényege, hogy a képletben lévő cellahivatkozások nem fix cellákra hivatkoznak, hanem csak egy, az adott cellához képest relatív helyre. Vagyis a képlet csak annyit tartalmaz, hogy hozzá viszonyítva hol helyezkednek el azok a cellák, amikkel neki a kért műveleteket el kell végeznie: hány oszlop és hány sor távolságra. Konktéran a fenti példán az A3-as cellában az áll, hogy neki össze kell adni az A1-es és A2-es cella tartalmát. Azonban a képlet nem azt jegyzi meg, hogy neki pontosan azt a két cellát kell összeadni, hanem azt, hogy neki össze kell adni a fölötte lévő két cellát, tehát azt, hogy hozzá viszonyítva hol van az a két cella, melyet össze kell adnia. Ezek után ha ezt a képletet egy oszloppal jobbra másoljuk, akkor az továbbra is csak annyit tud, hogy össze kell adnia a fölötte található két cellát. Ezért történt az, hogy a B3-as cellában összeadta a B1, és B2 cella tartalmát, vagyis a fölötte lévő két cellát. Ha a képletet még eggyel jobbra másoljuk, akkor természetesen a C3-as cellában a C1-es és C2-es cellákat fogja összegezni.

Most másoljuk a B3-ban lévő képletet egy cellával lejjebb. A képlet továbbra is csak annyit tartalmaz, hogy össze kell adni a fölötte lévő két cellát, vagyis ennek következtében összeadja a B2-es és a B3-as cellákat. Mi történik akkor, ha nem a sarkánál fogva másoljuk a cellákat, hanem a szokásos Másolás, Beillesztés módszerrel? Ugyanaz, mintha a sarkánál fogva másolnánk. A különbség annyi, hogy a sarkánál húzva csak szomszédos cellákba lehet másolni, míg a Másolás, Beillesztés módszerrel bárhova el lehet másolni a képletet. Vagyis ha a B3-ban lévő képletet elmásoljuk a G11-es cellába, akkor a képlet összeadja a G9-es és G10-es cellát.

Nézzünk egy másik példát:

Image:ex2k-21.gif

A C3-as cellában az áll, hogy =A1+B2. Ha ezt a képletet egy cellával jobbra másoljuk, akkor a képlet hivatkozásai is egy cellával jobbra vándorolnak, vagyis a D3-as cellában a következő képlet lesz: =B1+C2. Ha a C3-ban lévő képletet egy cellával lejjebb másoljuk, akkor =A2+B3 lesz belőle. Tehát a képlet és a cellahivatkozások egyformán vándorolnak, vagyis az egymáshoz viszonyított helyük mindig ugyanaz marad. Ha alaposan szemügyre vesszük a képletek változásait, akkor a következő összefüggéseket lehet észrevenni. Ha egy képletet csak vízszintesen másolunk, akkor a képletben lévő hivatkozásokban csak az oszlopazonosítók változnak meg, méghozzá annyival, amennyivel balra, vagy jobbra másoljuk a képletet, míg ha egy képletet csak függőlegesen másolunk, akkor a cellahivatkozásokban csak az oszlopazonosítók változnak. Ha függőlegesen és vízszintesen is másoljuk a képletet, akkor az előző kettőt kell kombinálni, vagyis a másolást felbontjuk egy függőleges és vízszintes összetevőkre. Mindezeket egy egyszerű kis ábrán szemléltetve:

Image:ex2k-22.gif

A nyilak mutatják a másolás irányát, míg a + illetve - jelek mutatják, hogy a hivatkozás sor vagy oszlopszáma csökkenni, vagy nőni fog.

Fontos, hogy egészen idáig csak másolásról volt szó. Ha egy képletet nem másolunk, hanem mozgatunk, akkor nem fognak megváltozni a hivatkozások. Vagyis bárhova elmozgathatom a C3-as cellából a képletet, az mindig ugyanaz marad. A képletek csak másoláskor változnak meg!

[szerkesztés] Abszolút hivatkozások

Az abszolút cellahivatkozások szemléltetésére nézzünk meg egy példát.

Image:ex2k-23.gif

Az A2-es cellában található az ÁFA értéke, a B2:B5 tartományban nettó árak, a C2:C5 tartományban szeretnénk kiszámolni a bruttó értékeket. A nettó értékből a bruttót úgy kaphatjuk meg, hogy megszorozzuk 1.25-el, vagyis (1+A2)-vel. Tehát a C2-es cellában a helyes képlet a következőképpen néz ki: =B2*(1+A2). Mi történik akkor, ha ezt a képletet elkezdjük lefele másolni?

Mivel lefelé másolunk, ezért ilyenkor a hivatkozásokban csak a sorazonosítók változnak meg, méghozzá annyival nőnek, amennyivel lefele másoljuk a képletet. Tehát ha egy cellával lejjebb másoljuk, akkor =B3*(1+A3) lesz. Jó ez a képlet? A B3-as hivatkozás még jó lenne, de az A3-as az már nem. A helyes képlet =B3*(1+A2). Vagyis az A2-es cellahivatkozást valahogy rögzítenünk kellene, hogy ne változzon meg A3-ra. Erre jó az abszolút hivatkozás, amelynek a lényege az, hogy fix cellákra hivatkozik, és bárhova is másoljuk el a képletet, az továbbra is ugyanazokra a cellahelyekre hivatkozik.

Egy abszolút hivatkozást úgy adhatunk meg, hogy $ jeleket írunk a sor, illetve az oszlopazonosítók elé. Például az A2 helyett $A$2. Ezt legegyszerűbben az F4 billentyű lenyomásával lehet beírni. Először be kell gépelni az A2-t, majd meg kell nyomni az F4-et. Ennek hatására a program beírja a $ jeleket, de persze be is gépelhetjük. Vagyis ha a fenti példában a képletet átalakítjuk =B2*(1+$A$2)-re, majd azt egy cellával lejjebb másoljuk, akkor máris tökéletesen fog működni, mivel az A2-es cellát rögzítettük, vagyis az nem változhat meg másolás közben, míg a B2-es cella tetszőlegesen változhat a relatív hivatkozásnál leírtak szerint. Az abszolút hivatkozás a képlet mozgatása után sem fog megváltozni.

[szerkesztés] Vegyes hivatkozások

A fentiekben láttuk, hogy hogyan néz ki egy abszolút, valamint egy relatív hivatkozás. Azonban van még egy fajta hivatkozás, ez a vegyes hivatkozás. A vegyes hivatkozás nem más, mint az előző két hivatkozás keveréke. Vegyes hivatkozás esetén vagy csak az oszlopazonosító elé rakunk $ jelet, vagy csak a sorazonosító elé: $A1 vagy A$1. Erről a hivatkozásról annyit kell tudni, hogy ami előtt van $ jel, az rögzítve van (abszolút hivatkozás), míg ami előtt nincs, az relatív hivatkozás lesz. Egy példán keresztül nézzük meg, hogy mindez mire jó.

Image:ex2k-24.gif

Az első táblázatban bevételek találhatók, míg a második táblázatban a bevételek százalékos eloszlása, vagyis például B8-as cellában azt számoljuk ki, hogy a januári répabevétel az összes januári bevételnek hány százaléka. A százalékszámításnál mindig a részt kell osztani az egésszel, vagyis a januári répabevételt kell osztani az összes bevétellel, majd át kell alakítani % formátumúra. A B8-as cellában tehát ez áll: =B2/B5. Mi történik akkor, ha ezt a képletet egy cellával lejjebb másoljuk? Mivel függőlegesen másoljuk, ezért csak a sorszám változhat meg a hivatkozásokban. Ennek következtében a B9-es cellában a következő képlet lesz: =B3/B6. Ez így nem lesz jó, mert nekünk nem a B6-al kell osztani, hanem a B5-el. Első ötlet: a B5-ös cella legyen abszolút hivatkozás, vagyis a képlet legyen =B2/$B$5. Ez egészen addig jó, míg a képletet csak függőlegesen másoljuk. Mi történik akkor, ha ezt a képletet vízszintesen másoljuk? Természetesen nem lesz jó, mert mindig a $B$5-ös cellával fog osztani. Nekünk pedig nem az kell. Nekünk az kell, hogy mindig az aktuális oszlop 5-ös sorával osszon. Erre használjuk a vegyes hivatkozást, vagyis csak az 5-ös sort rögzítjük. A helyes képlet tehát: =B2/B$5. Ezek után ezt a képletet már tetszőlegesen lehet másolni, helyesen fog működni A $ jeleket be lehet gépelni a billentyűzetről, vagy előhívhatjuk az F4-es billentyű többszöri lenyomásával: ha pl. az =A1 begépelése után nyomunk egy F4-et, akkor az A1-ből lesz $A$1, majd az F4 újabb leütése után A$1, majd $A1.

[szerkesztés] Lásd még

Bevezetés - Az Excel használata - Adatbevitel - Tartományhivatkozások - Formázás, sorok és oszlopok - Számformátum - Igazítás - Szegély és mintázat, automatikus formázás - Automatikus kitöltés, listák - Egyszerűbb számí­tások - Diagramok - Több munkalap használata - Oldalbeállítás, nyomtatás - Függvények - Szum() - Átlag() - Max(), Min() - Ha(), És(), Vagy() - Szumha() - Fkeres() - Vkeres() - Részlet() - Ma() - Darab() - Keresés, csere, helyesí­rás-ellenőrzés - Hibaüzenetek.

Nézetek
Személyes eszközök